
Az alábbi válogatás az előző nap híreit foglalja össze. Az egyes témák forrásait a bekezdések végén és a cikk alján találod. [1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Választási versenyek és közéleti konfliktusok
Szerbiában megkezdődött az előrehozott választás, amelyet a beszámoló az utóbbi két évtized egyik legizgalmasabb voksolásaként ír le. A küzdelmet ezúttal nem tekintik egyesélyesnek, így a szavazás tétje a forrás alapján nyitottabbnak látszik, mint a korábbi időszakban. [1]
Bulgáriában az elnökválasztás első fordulója nem hozott végső eredményt: egyik jelölt sem szerzett többséget, ezért második forduló dönt. Az exit poll szerint a hivatalban lévő államfő vezetett kihívója előtt, de a külön beszámoló ezt csak hajszálnyi előnyként írja le. [2][3]
Újabb tárgyalási jelzés az ukrajnai háborúról
Oroszország november 4. után késznek mondta magát az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalások újrafelvételére. A nyilatkozat szerint Európát is be kellene vonni a megbeszélésekbe, miközben egy másik beszámoló azt írja: rövid időn belül nem látnak esélyt békeszerződésre. [4][5][6]
Ukrajna a Starlinktől való függés mérséklésére a Nokiával lépett partnerségre. A hír szerint erre azután került sor, hogy az ukrán hadsereg megérezte a SpaceX műholdas internetkapcsolatának korlátozását. [7]
Viharok és természeti károk
A viharok Hollandiában járatok tucatjainak törléséhez vezettek, és a hatóságokhoz tízezrével érkeztek segélyhívások. Németország délnyugati részén, Freiburgban és a környező településeken több mint tízezer háztartás maradt áram nélkül, az áramkimaradás pedig a freiburgi egyetemi kórház működését is megzavarta. [8][9]
Közlekedési, gazdasági és környezeti fejlemények
December 13-án indulhat a közvetlen vasúti személyszállítás Belgrádból Budapestre és Bécsbe. A beszámoló szerint a menetidő Belgrádból Budapestig körülbelül három, Bécsig hat óra lehet, a menetjegyek ára azonban még nem ismert. [10][11]
Gabon nyolc hónap után feloldotta a közösségi média teljes tilalmát. A korlátozást februárban vezették be, és a híradás szerint belföldön, valamint nemzetközileg is széles körű bírálatot váltott ki. [12]
Az ausztrál sekélyvízi korallzátony-ökoszisztémákat 2075-re a teljes összeomlás rendkívül magas kockázata fenyegeti az óceánok felmelegedése miatt – derül ki az IUCN és a Melbourne-i Egyetem által ismertetett értékelésből. Ez a forrás alapján hosszú távú kockázatértékelés, nem bekövetkezett összeomlás. [13]